A workshopon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
<aside> 💡 Dátum: 2023. szeptember 8-11**.**
Helyszín: Koreai Kulturális Központ, előadóterem / Regisztráció
</aside>
A Jindo Nemzeti Gugak Központot 2004. július 7-én alapították a Korea kulturális kincsestárának számító, délvidéki Jindo (ejtsd: Csindo) szigetén. Nemcsak a pansorihoz (ejtsd: pánszori, koreai népi opera), a sinawihoz (ejtsd: sinávi; sámánizmusból eredő, improvizatív zene) vagy a sanjóhoz (ejtsd: szándzso; szólóhangszeres előadás dobkísérettel) hasonló, hagyományos zenei kultúra, de számos egyéb tradicionális művészeti forma is áthagyományozódott a szigeten. Ezek között találjuk a Jindo Arirang című népdalt, a Ganggangsullae (ejtsd: Kanggangszulle) nevű körtáncot, a Namdodeulnorae (ejtsd: Námdodülnore) nevű földművesdalt, a jindói dobtáncot, a Jindo Ssitgimgut sámánrítust, valamint a Jindo Dasiraegi (ejtsd: Csindo Tásiregi; temetéshez kapcsolódó népi dráma) műfaját.
A Jindo Nemzeti Gugak Központ célja, hogy teret adjon a hagyományos kultúrának, valamint a hagyományos koreai zenét és táncot magába foglaló gugak új életre keltésével lerakja az alapokat a helyi kulturális és művészeti turizmushoz. Emellett szakképzésekhez, előadásokhoz, élményprogramokhoz vagy tudományos kutatásokhoz hasonló események révén hozzájárul a gazdag szabadidős kultúra kialakításához. A hagyományos koreai zenét eljuttatja a kulturálisan kevésbé kiváltságos területekre is, mely által segít fejleszteni a nemzeti hovatartozás érzését. Vezető állami szervezetként a Jindo Nemzeti Gugak Központ azon munkálkodik, hogy a koreai zene jövőjét a 21. században is biztosítsa a tradicionális zene és művészet bölcsőjének számító, koreai délvidéken.
<aside> 💡 A haegeum (ejtsd: hegüm) kéthúros, vonós hangszer. Üreges, gömbölyű fatesttel rendelkezik, amelynek egyik oldalára rezonátort erősítenek, tetejébe pedig egy hosszú fadarabot illesztenek. A hangszert a nyakra vertikálisan felhúzott húrok közé illesztett vonóval szólaltatják meg. Jellegzetességei közé tartozik a különleges hangszín, valamint hogy előadásmódtól függően nagyon sokféle hangulatot és érzést ki lehet vele fejezni. Széles hangtartományának köszönhetően nagy népszerűségnek örvend. Az óra résztvevői a haegeum megszólaltatásának elsajátítását követően megpróbálhatnak maguk is játszani a hangszeren.
</aside>
<aside> 💡 A daegeum (ejtsd: tegüm) a hagyományos koreai zene jellegzetes fúvós hangszere. Alapja egy lyukakkal ellátott vastag bambuszcső, amelyet vízszintesen tartva szólaltatnak meg. Hangja tiszta és sejtelmes. A fúvókán kívül öt lyukkal rendelkezik. Található még rajta egy jellegzetes, nádmembránnal borított lyuk is, amely a hangszer erőteljes megfújásakor különleges hangzást eredményez. A workshop résztevői a daegeum megszólaltatásának elsajátítását követően megpróbálhatnak maguk is játszani a hangszeren.
</aside>
<aside> 💡 A minyo (ejtsd: minjo) kifejezés azokat az énekeket jelöli, amelyeket régi időktől kezdve a koreai nép énekelt. Jellegzetességük, hogy nem hivatásos énekesek, hanem a hétköznapi emberek között hagyományozódtak tovább. Emellett a nép gondolkodásmódjával, életével, illetve érzéseivel átitatott szövegek és dallamok régiónként és egyénenként is nagy változatosságot mutatnak. Ilyen értelemben a nép hangjának is nevezik, és a nép érzéseit a leghűbb formában visszatükröző művészeti ágnak tekintik.
</aside>
<aside> 💡 A pansori (ejtsd: pánszori) egyszemélyes népi opera, amelynek előadása során egy énekes (sorikkun; ejtsd: szorikkun) a dobos (gosu; ejtsd: koszu) által ütött ritmusra éneket (sori; ejtsd: szori), elbeszélést (aniri), illetve gesztusokat (neoreumsae; ejtsd: narümsze) vegyítve mesél el egy történetet. Jellegzetessége, hogy mind a magasabb, mind az alacsonyabb társadalmi rétegek kultúrájából merített. A hosszú történetiséggel rendelkező, sajátos koreai művészeti ágat 2003-ban az UNESCO szellemi világörökség részévé választották.
</aside>
<aside> 💡 Az egynapos kurzuson két különböző típusú koreai vokális műfajba nyerhetnek gyakorlati betekintést.
</aside>