A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
A koncertsorozat a hagyományos koreai zene, a gugak számos, különböző arcát mutatja be a kezdetektől egészen napjainkig. A koncertek a zenei előadásokra szakosodott művészeti térben, a Magyar Zene Házában kapnak helyet a 2023-as év kiemelt programjaként megrendezett Koreai Kulturális Fesztivál keretén belül. A színpadon látható less többek között a geomungo (ejtsd: kamungo) koronázatlan királynője, Heo Yoon-jeong által vezetett Black String; a Gyeonggi (ejtsd: Kjanggi) tartománybeli népdalok mestere, Lee Hee-moon által fémjelzett „NAL projekt”. Nem utolsó sorban pedig a saenghwanghoz (ejtsd: szenghváng), pirihez vagy yanggeumhöz (ejtsd: janggüm) hasonló koreai hangszerek hangját a kortárs zene nyelvén megszólaltató Park Jiha. Az előadások abból a számtalan új művészeti lehetőségből adnak ízelítőt, amelyeket a gugak potenciálisan tartogat, a tradicionális hangzásvilágtól kezdve a modern zenei technikákig.
<aside> 💡 Dátum: 2023. szeptember 17. (vasárnap), 18:00
Helyszín: előadóterem / Magyar Zene Háza / Jegyvásárlás
</aside>
<aside> 🎵 PARK Jiha (zenész, zeneszerző)
_piri (bambuszsíp), yanggeum (cimbalom), saenghwang (szájorgona)
_glockenspiel (harangjáték)
</aside>
Park Jiha zenéjében a pirihez, saenghwanghoz (ejtsd: szenghváng) vagy yanggeumhöz (ejtsd: jánggüm) hasonló, hagyományos koreai hangszerek klasszikus minimalizmusa harmonikusan vegyül az aprólékosan megkomponált keretek között szabadon kibontakozó, improvizatív zenei elemekkel. A művész a koreai hangszerek sokféle hangszínét és kifejezésmódját mesterien ötvözi a modern hangzásvilággal. Első albuma, a „Communion” (2018, Tak:til/Glitterbeat Records) eklektikus hangszerek változatos hangárnyalataival kísérletező lemez, amely különböző zenei háttérrel rendelkező muzsikusokkal való együttműködésből született. Számos nagynevű zenei médium, többek között az amerikai Pitchfork Media vagy az angol The Wire és Uncut magazin, a The Guardian napilap vagy a BBC elismerését is elnyerte. Ezt követően jelentette meg második, „Philos” (2019, Tak:til/Glitterbeat) és harmadik, „The Gleam” (2022 Tak:til/Glitterbeat) című lemezét, amelyeken a mindenféle cicomát nélkülöző, világos egyértelműségre és a hangok precíz egyensúlyára törekedett. A debütáló albumtól eltérően az utóbbi két lemezen Park Jiha minden hangot saját maga rögzített. Legutóbbi munkája, a „The Gleam”, az emberrel a nap folyamán minden pillanatban más és más formában kölcsönhatásba kerülő fény koncepciójából indul ki, és az így születő, változatos hangtöredékek az elmélyülés élményét nyújtják a hallgatóknak. A The Guardian angol napilap Park Jiha zenéjét úgy értékelte: „Park Jiha zenéjének szépsége az általa megidézett üres térben rejlik, amelyet maga után hagy.”